Szolgálat

Keresztelő

A keresztség református vallásunk egyik sákramentuma (látható szent jegy és pecsét), melyben kiábrázolódik Jézus Krisztus minden bűnös emberért elvégzett áldozata és az Atyaisten bűnbocsánata. Ennek a megváltói cselekménynek az alapja a János evangéliuma 3. rész 16. vers szerint a következő: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”

A keresztség Isten szeretetének kiábrázolása, melyben kifejeződik az Ő népéhez való tartozás öröme. A keresztség tehát örömünnep. A református vallás elfogadja a gyermek-, és a felnőtt-keresztséget, mivel Isten kegyelmi szövetségébe a gyermekek és a felnőttek egyaránt beletartoznak. A vízzel való keresztelés jelzi egyrészt, hogy Jézus Krisztus áldozata megtisztít, másrészt a keresztség rámutat arra, hogy bűneink miatt halálba merülnénk, de Krisztussal új életre támadunk fel. Ezt jelképezi a vízzel való leöntés egyszeri cselekménye.

Mivel a keresztség kiábrázolja Isten életre szóló mellettünk döntését, ezért a megkeresztelt is elköteleződik Isten mellett. Mindez azt jelenti, hogy a keresztség az Isten kapcsolatot tekintve nem egyszeri, befejezett ünnepi alkalom, hanem az Istennel való folyamatos kapcsolattartás fontos állomása, ami nem helyettesíti a felnőtt kori Istenhez tartozás megerősítését (konfirmációt).

A keresztelés végzésére a feltámadott Úr Jézus Krisztus mennybemenetele előtt hatalmazta fel tanítványait, ezekkel a szavakkal.

„Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Máté evangéliuma 28, 18-20).

A szülők gyermekük megkeresztelésének elhatározását követően felveszik a kapcsolatot gyülekezetünk valamelyik lelkipásztorával telefonon és/vagy elektronikus levélben (email). A személyes bejelentkezést követőn időpont egyeztetésre kerül sor, ami után találkoznak a Lelkészi Hivatalban.

A keresztelőt megelőzően a lelkipásztor a személyes beszélgetés alkalmával megismerkedik a szülőkkel, lehetőség szerint a keresztszülőkkel is. Ekkor kerül sor a keresztség lényegének kibontására, valamint az ünnepi istentiszteleti rend megbeszélésére.

Szereztetési ige felolvasása Rövid igehirdetés Az Apostoli Hitvallás közös elmondása a gyülekezettel Nyilatkozat és fogadalomtétel: Akarjátok-e, hogy gyermeketek a keresztség által az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten szövetségébe, a keresztyén anyaszentegyházba befogadtassék? A szülők, keresztszülők felelete: Akarjuk Ígéritek-e, fogadjátok-e, hogy gyermeketeket úgy nevelitek és neveltetitek, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával, ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt? A szülők, keresztszülők felelete: Ígérjük és fogadjuk. Kérdés a gyülekezet felé: Ígéritek-e, hogy ezt a gyermeket szeretetben és imádságban hordozzátok, és a szülőknek, keresztszülőknek minden segítséget megadtok ahhoz, hogy őt hitben neveljék? A gyülekezet felelete: Ígérjük. Lelkipásztor imádsága Keresztelés A gyermek megáldása A gyülekezet áldó éneke

Mivel a keresztség a gyülekezet ünnepe is, ezért fontos, hogy a keresztelős család és a gyülekezet együtt tudjon ünnepelni. A közös ünneplés feltétele, hogy figyeljünk egymásra. A keresztelős család a legelső padokban foglal helyet. Énekeskönyvet a templom bejárata melletti polcról lehet elvenni, ami segít bekapcsolódni a gyülekezeti éneklésbe és az Apostoli Hitvallás elmondásába (az Apostoli Hitvallás szövege megtalálható az Énekeskönyv utolsó lapjain). A keresztelés mindig az istentiszteletet legelején történik. Keresztelést követően az édesanya átmehet kisgyermekével a karzaton lévő hangszigetelt terembe, az ún. „Akváriumba”, ahol nyugodtan tartózkodhatnak a padlófűtéses, bababarát környezetben, ugyanakkor a hangszigetelt helyiségben, hangszórón keresztül követheti az istentiszteletet is. A keresztelős család többi tagját azonban arra kérjük, hogy maradjanak az istentisztelet végéig.

A keresztelés olyan ünnepi alkalom, amit a családok sok esetben meg szeretnének örökíteni, ami hozzátartozik az ünnepi eseményekhez. Ugyanakkor figyeljünk arra, hogy a fényképet vagy filmet készítő ne zavarja az eseményeket. Lehetőség szerint csak egy személy fotózzon/kamerázzon, az úrasztalától kicsit távolabb, a családdal szemben elhelyezkedve. Kérjük a technikát kezelőt, hogy alkalomhoz illően jelenjen meg és aktívan vegyen részt az ünnepi szertartáson, azaz a szertartás ideje alatt (például amikor a gyülekezet imádkozik, vagy a lelkipásztor megáldja a gyermeket) ne zavarja az ünnep áhítatát.

A keresztséget követően a lelkész személyes kapcsolattartással erősíti a család Istenhez és a gyülekezethez tartozását. A lelkipásztor meghívja az édesanyákat, hogy csatlakozzanak a Baba-mama körbe, ahová olyan kisgyermekes édesanyák járnak, akik bababarát környezetben, kicsinyeikkel együtt vesznek részt az igei alkalmon.

Konfirmáció

A gyermekkeresztség alkalmával a szülők és a keresztszülők fogadalmat tesznek a megkeresztelt gyermek nevében, hogy gyermeküket Isten szeretetében nevelik. Ebben az esetben a szülők és a keresztszülők a gyermek helyett döntenek az Istenhez tartozásról.

Így a konfirmáció olyan gyülekezet előtti megerősítés, mely alkalommal a fiatal hitének megvallásával elkötelezi magát a Krisztusban újjászületett életre. Ez alapján a gyülekezet is megerősíti (konfirmálja) az ifjút azzal, hogy a gyülekezet teljes jogú tagjává nyilvánítja, ami magában foglalja az ifjú úrvacsorával élésének felhatalmazását. Így a konfirmációt követő ünnepi úrvacsora a gyülekezeti közösséghez tartozás kinyilvánítása. A konfirmáció tehát a keresztyén élet fontos ünnepi állomása (a keresztséget követően), melyben az ifjú Isten országának szolgálatot vállaló, tevékeny részesévé válik.

Mindez felnőtt korban is megtörténhet, a hitben vállalt keresztyén élet tudatos vállalásával, amikor a keresztség és a konfirmáció együtt fejeződik ki.

A gyülekezet életében meghatározó ünnepélyes konfirmációt két éves felkészülési időszak előzi meg. A 12. életévüket betöltött, hetedikeseket várjuk a hagyományos előkészítőre. (Az idősebbek jelentkezését is várjuk, ők külön készülnek.) A felkészítő alkalmakon a gyermekek a lelkipásztorral együtt fedezik fel Isten gondviselő szeretetének hatását életükben, valamint megismerik református hitünk tanításait.

A felkészülési időszak a hit alapjainak mélyítése mellett alkalmat nyújt az ifjúsági közösségbe való bekapcsolódásra. Az ifjúsági alkalmak (így a konfirmációs előkészület is) figyelembe veszik az érintettek életkori sajátosságait, lehetőséget adva arra, hogy az ismereten túl lelki-testvéri (baráti) közösség tagjává váljanak.

A konfirmandusok név szerinti bemutatása A konfirmandusok hitvallása és fogadalomtétele Keresztelésetek alkalmával szüleitek kívánságára lettetek Isten szövetségének, a keresztyén anyaszentegyháznak tagjává. Kijelentitek-e most, hogy ebben a szövetségben meg akartok maradni, követni kívánjátok Krisztust és vallást tesztek Róla? Felelet: Kijelentem. Valljátok meg a Szentháromság Istenbe vetett hiteteket, az Apostoli Hitvallás elmondásával! Ígéritek-e, fogadjátok-e, hogy Jézus Krisztus követői, református anyaszentegyházunknak egész életetekben hűséges, úrvacsorával rendszeresen élő, szolgáló és áldozatra kész tagjai lesztek? Felelet: Ígérem és fogadom. Tegyetek bizonyságot hitetekről és feleljetek a Heidelbergi Káté 1. kérdésére: Micsoda tenéked életedben és halálodban egyetlen vigasztalásod? Felelet: Az, hogy testestől-lelkestől – akár élek, akár halok – nem a magamé, hanem az én hűséges Uramnak és Megváltómnak, Jézus Krisztusnak a tulajdona vagyok. Ő drága vérével minden bűnömért maradéktalanul megfizetett, és az ördög hatalmából megszabadított. Úgy megőriz, hogy mennyei Atyám akarata nélkül egy hajszál se hullhat le fejemről, sőt mindennek üdvösségemre kell szolgálnia. Ezért Szentlelkével bizonyosságot ad örök életemről, és szív szerint hajlandóvá és késszé tesz arra, hogy szüntelenül neki éljek. Lelkipásztori áldás (kézrátétellel) A lelkipásztor felhatalmazása az anyaszentegyház szolgálatára Köszöntések A lelkipásztor imádsága

A konfirmált ifjakat gyülekezeti ifjúsági alkalmakra (ifibe) hívjuk, ahol életkoruknak megfelelően játékos, interaktív igei alkalmakat tartunk. Az együttléteket kirándulásokkal, nyári táborokkal és összevont ifis alkalmakkal színesítjük, azzal a szándékkal, hogy a gyülekezet közössége lelki otthonná váljon, az ifjak számára is. Az ifis alkalmakat a gyülekezet lelkipásztorai és/vagy rangidős ifis tagok tartják.

Úrvacsora

Az úrvacsora református egyházunk egyik sákramentuma (látható szent jegy, pecsét), ami a gyülekezet közösségében megélt bűnbocsánatra mutató ünnepi cselekmény. Az úrvacsora külső jegyei alapján kenyérrel és borral történik, ami Jézus Krisztus testét és vérét jelzik úgy, hogy a Szentlélek Isten jelenléte által hitben Krisztussal egyesülünk. Mindez titokzatos, mégis valóságos, hitben elkötelezett egyesülést jelöl. Az úrvacsora tartalmi jelentése szerint egyrészt a szent jegyek (kenyér és bor) által egyesülünk az egyház urával: Krisztussal és bűnbocsánat révén Isten szeretet parancsolata alapján folytatjuk megújult életünket, másrészt az úrvacsora Krisztus második visszajövetelére utal.

Gyülekezetünkben egyházi ünnepeink alkalmával, valamint minden hónap első vasárnapján úrvacsorás istentiszteletet tartunk. Az úrvacsora liturgiája: Fohász Szereztetési ige (1.Kor. 11,23-26.) Magunk megpróbálása Bűnvalló imádság Apostoli Hitvallás közös, hangos elmondása Úrvacsorai kérdések (amelyekre a gyülekezet hangosan válaszol) Meghívás az Úr asztalához A szent jegyek kiosztása Buzdítás Imádság Úri ima (Miatyánk közös elmondása) Ének Áldás

Az istentiszteleten résztvevők meghívást kapnak arra, hogy részt vegyenek az úrvacsorai közösségben. A kenyeret és a bort az úrasztalánál vesszük, így a kivonulás rendje szerint először a templom bejáratától a jobb-, majd a baloldalon elhelyezkedő padsorok indulnak el a szent jegyek felé. A karzatról érkezők a jobb oldali padsorokból kivonulókat követően tudnak becsatlakozni az úrvacsorához kivonuló sorba. Az úrvacsorához érkező sor a templom fala melletti jobboldalon egybefüggő sort alkotva jut el a lelkipásztorhoz, majd az úrvacsora vételét követően a baloldalon lehet visszatérni a helyünkre. Az úrvacsora vétele előtt, illetve azt követően is, elcsendesülve, imádsággal vegyünk részt az alkalmon. Helyünket elfoglalva azonban kapcsolódjunk be a gyülekezeti éneklésbe.

Esküvő

A házasság az ember biológiai létezésén túlmutató olyan magasabb szintű lelki szövetség, aminek az alapja az Istentől kapott egymásnak rendelés. A házasság bibliai alapja a Mózes első könyvében van lejegyezve. E tekintetben a házasság nem csupán együttélési forma, hanem két ember belső kitárulkozásának biztonságos színtere.

„Mély álmot bocsátott azért az Úristen az emberre, és az elaludt. Akkor kivette az egyik oldalbordáját, és húst tett a helyére. Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá formálta az Úristen, és odavitte az emberhez. Akkor ezt mondta az ember: Ez most már csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve: mert férfiemberből vétetett. Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté” (I. Mózes 2: 21-24).

A házasság alapja egy férfi és egy nő egymásba fonódó szeretete, ami magában foglalja az egymás iránti hűséget, a közös tűrést, a szenvedést, a szent életet, a hitet és a kitartást. A házassági fogadalom szövege mindezeket így ábrázolja: „Szeretetből veszem el őt, szeretetből megyek hozzá, mert őt szeretem”. A magyar polgárjogi törvények alapján a házasságot az anyakönyvvezető köti meg. Az így megkötött házasságot – ünnepi istentisztelet keretében – Isten igéjével áldunk meg.

A pár házassági szándékának elhatározását követően felveszi a kapcsolatot gyülekezetünk valamelyik lelkipásztorával telefonon és/vagy elektronikus levélben (email). A személyes bejelentkezést követőn időpont egyeztetésre kerül sor, ami után találkoznak a Lelkészi Hivatalban.

Az esküvői szertartás megtartásának feltételei közé soroljuk a jegyespár keresztyén vallás iránti elköteleződését, valamint az esküvőt megelőző felkészítésen (az úgynevezett jegyesoktatáson) való részvételt. A jegyesoktatás alkalmán személyes beszélgetésben bontjuk ki a házasság bibliai értelmének mai életünkre nézve érvényes tartalmát. Az előkészítő alkalmakat az esküvői szertartást végző lelkipásztor végzi.

A pár bevonulása Apostoli köszöntés Lelkipásztori fohász Igeolvasás Rövid igehirdetés Házassági eskü Lelkipásztori intelem Gyűrűfelhúzás Lelkipásztori imádság Miatyánk közös elmondása Lelkipásztori áldás Emléklap átadása A lelkipásztor és a pár kivonulása

(Mondjad először te, keresztyén férfitestvérem:) Én XY esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy örök Isten, hogy *-t, akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből veszem el őt, Isten törvénye szerint, feleségül. Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomig vagy holtáig, hitetlenül el nem hagyom, hanem teljes életemben hűséges gondviselője leszek. Isten engem úgy segítsen. Ámen. (* a menyasszony neve)

(Mondjad te is, keresztyén nőtestvérem:) Én XY esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy, örök Isten, hogy **-t, akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből megyek hozzá, Isten törvénye szerint, feleségül. Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomig vagy holtáig, hitetlenül el nem hagyom, hanem teljes életemben hűséges segítőtársa leszek. Isten engem úgy segítsen. Ámen (** a vőlegény neve)

Mivel a házasság a gyülekezet ünnepe is, ezért fontos, hogy az esküvői család/meghívottak és a gyülekezet együtt tudjon ünnepelni. A közös ünneplés feltétele, hogy figyeljünk egymásra. A pár ünnepélyes bevonulását megelőzően, a menyasszony és a vőlegény szülei és testvérei az első padokban, a násznép a templom padsoraiban szabadon foglal helyet. Az ünnepi istentisztelethez hozzátartozik az alkalomhoz illő, csöndes, visszafogott viselkedés és megjelenés.

Az esküvő olyan ünnepi alkalom, amit a párok sok esetben meg szeretnének örökíteni, ami hozzátartozik az ünnepi eseményekhez. Ugyanakkor figyeljünk arra, hogy a fényképet vagy filmet készítő ne zavarja az eseményeket. Lehetőség szerint csak egy személy fotózzon/kamerázzon, az úrasztalától kicsit távolabb, a lelkipásztorral vagy a párral szemben. Kérjük a technikát kezelőt, hogy alkalomhoz illően jelenjen meg és aktívan vegyen részt az ünnepi szertartáson, azaz a lelkipásztor szolgálata vagy a pár ünnepi eskütétele alatt, ne zavarja az ünnep áhítatát.

A házasságot követően a lelkész személyes kapcsolattartással erősíti a pár Istenhez és a gyülekezethez tartozását, továbbá meghívja a párt, hogy csatlakozzanak gyülekezetünk istentiszteleti és/vagy kiscsoportos igei közösségébe.

Temetés

Isten az embert a maga képére és hasonlatosságára teremtette, miszerint az ember egyrészt teremtmény, azaz mindenben alá van vetve a teremtett világ törvényeinek, másrészt rendelkezik bizonyos döntési joggal. Az ember tehát visszatükrözhet abból a csodálatos isteni hatalomból, aki megalkotta. Az embert azonban a bűn megrontotta, istenképűsége összetört, de Isten megkönyörült rajta és egyszülött Fiát: Jézus Krisztust adta azért, hogy megváltsa és istenképűségét helyre állítsa. Ezek a tények adják az ember méltóságát. Az Isten által ilyen méltóságra emelt embernek holta után egyrészt illik megadnunk a végtisztességet, másrészt Isten kegyelme által vigasztaljuk a gyászolókat. A temetési szertartás középpontjában Isten igéje áll, aki Szentlelke erejével vigasztalja a halál rettenetes ténye miatt szenvedő embert.

A gyászolók felveszik a kapcsolatot gyülekezetünk valamelyik lelkipásztorával telefonon vagy e-mailben. A személyes bejelentkezést követően időpont egyeztetésre kerül sor, ami után találkoznak a Lelkészi Hivatalban. A személyes találkozás egyrészt alkalom arra, hogy a hozzátartozók bemutassák az elhunytat a temetési szolgálatot végző lelkipásztornak, másrészt személyes lelkigondozói beszélgetés keretében történő vigasztalás alkalma.

A ravatalnál: Apostoli köszöntés Ének Imádság Igeolvasás Igehirdetés Imádság Miatyánk közös elmondása Ének Áldás A sírnál: Fohász A feltámadás és a keresztyén reménység alapját adó bibliai igék Apostoli Hitvallás közös elmondása Áldás Ének (hantolás alatt) Meghívás istentiszteletre, elköszönés (részvétnyilvánítás megkezdése) Ez a temetési istentisztelet liturgiája (menete) hagyományos koporsós temetés esetében. Mindez kissé módosulhat más típusú temetkezésnél.

A temetést követő vasárnapi istentiszteleten a szolgálatot végző lelkipásztor kihirdeti az elhunyt nevét és a gyászszertartáson elhangzott bibliai igét, valamint imádkozik a gyászolók Szentlélek általi megvigasztalódásáért.

Diakónia

A diakónia szeretetszolgálatot jelent. Jézus szolgálatában gyökerezik: „Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon és adja az ő életét válságul sokakért.” (Mk. 10,45.). A diakónia a mai egyházi nyelvben a rászorultak, betegek, kicsinyek gondozását jelenti. Ez történhet intézményes keretekben: idősek otthona, sérültek intézményei, gyermekotthonok stb., és történhet gyülekezeti keretekben is. A budafoki gyülekezetben hagyománya van a főállásban is végzett diakóniai szolgálatnak. Demjén István lelkész az igeszolgálatok és a közösségépítés mellett a diakóniát is kiemelt munkaterületnek tartotta. E három nagy munkaág együtt jelentette a gyülekezet missziói munkáját. Ezt a hagyományt elevenítette fel Illés Dávid lelkész, majd 2002-től főállású diakónusa lett a gyülekezetnek. A Presbitérium Diakóniai Bizottságot működtet. Fő munkatársa Fehér István presbiter, vezetője Hatos Katalin presbiter, főállású diakónus. Diakóniai munkánknak fontos kiegészítője az ún. látogató szolgálat, ahol nem csak a segítségre szorulókat látogatjuk, hanem igyekszünk elérni a gyülekezet minden tagját. A látogatások igen fontosak minden korcsoport számára. Életkori sajátosságok miatt adódnak helyzetek, amikor a személyes megkeresés jelent kapcsolatot a gyülekezettel. A (nem anyagi) problémákkal küzdőknek a szolgálatban részt vevők beszélgetéssel, közös alkalmak szervezésével segítenek. A szolgálat a lelkészi és a lelkigondozói látogatások szervezését egyaránt megkönnyíti. 2016 őszétől újabb csoport került a segítők körébe. Szerveződött az iskolai hitoktatók, az iskolalelkész és a gyülekezeti diakónia segítségével egy „gyermek diakóniai csoport”, ahol önkéntes jelentkezéssel és szülői beleegyezéssel vesznek részt a felső tagozatos gyerekek. Ők főleg helyhez kötött idősekhez „viszik el a világot” gyakori látogatásaikkal.

A sokszínű gyülekezeti szolgálat ellenére, Jézus szavai ma is érvényes, „az aratnivaló sok, de a munkás kevés” (Mt. 9,37). Szeretettel várunk minden testvért, akit Isten elhívott a segítő szolgálatra. Jelentkezni lehet a gyülekezet lelkészeinél vagy diakónusánál.

logo
  • Budapest-Budafoki Református Egyházközség
  • 1221 Budapest, Demjén István u. 2. (volt Kárpitos utca)
  • Telefon: + 36 30 165 9633
  • E-mail: budapest-budafok@reformatus.hu
  • Bankszámlaszám: OTP Nyrt. 11722003-20023663
Made with +
Legutóbbi frissítés: 2024. szeptember 23.